Belenézek a felháborítóan rosszcsont szemébe, sávonként életre kel a világító 5-ös a géptetőn, felparázslanak a négyzetes arcpír-ledek a pofazacskóin, ahogy megérzi a közelében a kulcsot, és kiszakad belőlem a fohász:
Add, istenem, hogy ne legyen szar, légyszi, ne legyen szar.
Karotta