A Krach podcastjának mostani vendége Dr. Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének adjunktusa. Nagyhatású bankválságokról beszélgettünk, azok forgatókönyvéről, reálgazdasági hatásáról. Sőt, az is szóba került, mikor kényszerítenek ki ilyen válságok szabályozói, törvényalkotói lépéseket.

Témánk az 1929–1933 közötti nagy gazdasági világválság vagy másként, a világgazdasági válság. Ez a tőkés világ történelmének legsúlyosabb túltermelési válsága volt, ami nagyarányú és hosszú munkanélküliségben, a termelés és a jövedelmek zuhanásában és gazdasági csődök sorozatában nyilvánult meg. Ezt aztán bankcsődök, hitel- és agrárválság, a kereskedelem zuhanása, a munkanélküliség emelkedése és egyes társadalmi csoportok elszegényedése követte.

Az Egyesült Államok szerepe a világgazdaságban, azon belül is a Bretton Woods-i rendszer fontossága mind a mai napig érezhető. Ez anno válasz akart lenni a nagy világgazdasági válságra, a világháborúkra és a világkereskedelem széttöredezettségére vagy inkább az USA érdekeit szolgálta? Egyáltalán el lehet ezt így különíteni? Erről beszélgettünk.

A kriptovalutákat gyakran hasonlítják a dotcom lufihoz, amely az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején fújódott fel és durrant ki. Az összehasonlításokat leginkább a spekulatív befektetések, a hirtelen értéknövekedés, majd az összeomlás kockázata miatt vonják le. Azonban sok különbség is létezik a két piac között, ami megkérdőjelezi, hogy a kriptovaluták pontosan ugyanarra a sorsra jutnak-e, mint a dotcom cégek. A Krach mai podcastjának vendége Dr. Sebestyén Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi docens.